Eger Jobbik

Erzsébet híd a Duna egyik hídja. Észak- és Dél-Komáromot köti össze, a város központjában. A nemzetközi megállapodások értelmében a híd Magyarország és Szlovákia osztatlan közös tulajdona.

Már 1589-ben, Szőny és Komárom között is hajóhíd létesült. Csak rövid ideig állhatott fenn, mivel a jégzajlás a Duna ezen részén gyakorlatilag lehetetlenné tette tartós híd építését mindaddig, amíg a hídépítés tovább nem fejlődött.

A választásokat megelőzően, 1947. július 23-án a kommunisták nyomására módosították a választójogi törvényt (1947. évi XXII. törvénycikk). A törvényben újrarendezték a választási szabályokat és megnevezték azokat a háború előtti jobboldali szervezeteket, amelyeknek volt tagjai nem voltak választhatóak.

A bécsi döntések A Magyar Szent Korona Országainak részbeni visszaállításának, a két világháború közötti eredményes magyar külpolitikának és A KEMÉNY politikai megállapodásoknak az eredménye.

Az I. és a II. bécsi döntés révén az ország az igazságtalan, kényszer hatása alatt aláírattatott trianoni diktátum értelmében elvesztett területeinek azon részeit kapta vissza, ahol magyar nemzettestvérek voltak többségben.

 
A Magyar Szent korona országai, a magyar királyság 1941-ben

A nap embere Karinthy Frigyes író, műfordító, kritikus, újságíró, humorista, a kabaré nagy mestere, aki 72 éve halt meg ezen a nyárvégi napon.

Édesapja Karinthy József (1846–1921) művelt tisztviselő, a Magyar Filozófiai Társaság alapító tagja. Családneve eredetileg Kohn volt, amit 1874-ben magyarosított Karinthira. 1886. január 3-án evangélikus hitre tért át feleségével és négy leánygyermekével, Elzával, Adával, Gizivel és Emiliával együtt. Doleschall Sándor, a Deák téri német evangélikus egyház lelkésze keresztelte meg őket.

Fiúgyermekeik, Frigyes és József már kereszténynek születtek. Édesanyja, Engel Karolina (1850–1895) halála után Karinthi József egyedül nevelte a hat életben maradt gyermeket.

Szent Ágoston A szabad akaratról című könyvének középpontjában a rossz problémája áll. A fő kérdés a morális rosszra vonatkozik. Ágoston szerint kétféle értelemben beszélünk rosszról: ha valaki rosszat tesz (bűn), vagy ha velünk történik valami rossz (szenvedés).

A szenvedés nem más, mint igazságos büntetés. A rossz első fajtájának nem Isten az okozója, a másodiké igen. Isten igazságos, a jókat megjutalmazza, a rosszakat megbünteti, senki sem bűnhődik igazságtalanul. A világmindenséget az isteni előrelátás kormányozza.

Ha feltennénk a kérdést: milyen politikai irányzat volt a legmeghatározóbb Európa XX. századi sorsának alakulásában, a válasz: minden mást megelőzve a kommunizmus.

Nélküle egészen másképpen alakult volna az emberi világ történelme. A gonoszság, amiből világméretű ártalommá fejlesztették, tovább él, más alakzatokban.