Eger Jobbik

 

 

De menjünk vissza egy kicsit az időben. A 2008. évi csíksomlyói pünkösdi búcsú kiterjesztéseként anyaországi, erdélyi és csángóföldi zarándokok Gyimesbükkre is elmentek az ezeréves határon álló, a MÁV legkeletibb, fölújított őrházának az avatására. 


Gyimesbükkön, benn a faluban az őrházavatás előtt egy gyermekeket gondozó intézetet adtak át, amelynek létrejöttéhez Csaba testvér valóban nagyban hozzájárult. Az avatáson az anyaországi Csodaszarvas Egyesület címeres magyar zászlót kívánt ajándékozni az új intézetnek, mire Böjte Csaba nem durván ugyan, de megjegyezte, hogy „nem kell itt magyarkodni.” Ott, a helyszínen mindenki megdöbbent, de szóvá senki nem merte tenni az esetet. 

Aznap a Gyimesbükk határában levő ezeréves határon, amint azt fentebb már említettük, több ezer csángóföldi, anyaországi, gyimesi és belső-erdélyi magyar zarándok gyűlt össze a fölújított és múzeummá alakított MÁV-őrház avatására. A hálaadó szentmisét Böjte Csaba celebrálta az őrházhoz közeli Kontumáci templom előtti térségen a piros-fehér-zöld és Árpád-sávos zászlóerdőt lengető magyaroknak. 

 

Csaba testvér a szentbeszédében aktualitásként egyetlen szót nem szólt arról, hogy tulajdonképpen miért is van a hálaadó szentmise, mit jelent nekünk az a történelmi ezeréves határ, ahol állunk. De azt megjegyezte: „Látok itt sok Árpád-sávos zászlót, de ne feledjük, hogy ezen a földön más népek is éltek akkoriban és élnek most is, így románok és cigányok is. Szeressétek tehát a román testvéreinket!” 

 

Az ezeréves határon ért benyomásunkat akkor, 2008-ban szerettük volna megosztani az olvasókkal is, de az egyik nemzeti hírportálon provokációnak (!) minősítették a beszámolót s ekkor mi is úgy láttuk jónak, hogy inkább felejtsük el Böjte Csaba remélhetőleg egyszeri alkalomra szánt „erkölcsi útmutatóját.” 

 

Csakhogy Csaba testvér a 2009. évi pünkösdi búcsú idején a Duna TV-nek adott interjúban szinte szó szerint megismételte az egy esztendővel korábban hangoztatott történelmi álláspontját és erkölcsi tanítását. Újra hallhattuk tőle, hogy a Kárpát-medencében nem csak magyarok élnek (amit egyébként nélküle is jól tudunk), s azt, hogy le kell ülnünk egy asztalhoz a román és a cigány testvéreinkkel. (A Duna TV 2009. október 24-én sugározta az idei csíksomlyói zarándoklatról készült beszámolóját - a szerk.) 

Ismételjük: Nagyra becsüljük Böjte Csaba áldozatos gyermekmentő tevékenységét, de a „román testvérek” szeretetére fölszólító megnyilatkozásokra a románok által kifosztott, kirabolt és nap mint nap megalázott magyarságnak nincs szüksége. Nem az áldozatot kell figyelmeztetni a hóhérja tiszteletére, hanem fordítva. A rosszul értelmezett keresztény felebaráti szeretetnek is van határa. 

 

Azt meg, hogy mely nép hogyan és mikor népesítette be a Kárpát-medencét, Csaba testvér hagyja meg a dákoromán kontinuitás-elmélet hirdetőinek, vagy a tisztességes magyar és nem magyar történészeknek. S még valamit el kell mondanunk Csaba testvér megnyilatkozásainak hallatán. 

 

Szeretnénk mi hallani egy Böjte Csabához hasonlóan közismert román ortodox pópa szájából a „magyar testvérek szeretetére” ösztökélő vagy a magyarok Kárpát-medencei civilizációs tevékenységéről szóló szónoklatot, mondjuk a marosvásárhelyi az Úr Dicsőítése Ortodox Székesegyházban, ahol a keresztre feszítést megjelenítő freskón a Krisztust fölszögelő katonák magyar huszáregyenruhában feszítenek. 

A Duna TV számára is van észrevételünk. Furcsának találjuk azt, hogy a 2009. évi pünkösdi, a gyimesbükki ezeréves határt is érintő zarándoklatról szóló tudósítás október 24. ismétlésében a román testvérek szeretetére buzdító „showman” Böjte Csabát megszólaltatta, de a MÁV-őrházat fölújító, számos ottani emlékművet fölállító Deáky Andrást és a Kontumáci kápolna fölújításáért igen sokat tett Salamon József plébánost nem. 

 

Hering József – Kuruc.info - egerjobbik.hu